Nero nem akar császár lenni, a költészetben találja meg vigaszát, de költőként ő csak egy mesterember, mostohaöccse tehetségét sohasem érheti el. A középszerűségtől való félelem és az irigység teszi őt gyilkossá.
Kosztolányi Nero, a véres költő című regényének színpadi adaptációja a korszerű, komplex színházi forma segítségével kívánja közelebb hozni a középiskolások, valamint a felnőtt közönség számára a hatalom és a művészet örök kérdését. Nero önsorsrontó története klasszikus történelmi krimi is egyben, amely a lírai dalok, a különleges térhasználat, a képzőművészet és a tánc segítségével válik különleges színházi csemegévé.
Az erdélyi zeneszerző Cári Tibor többszólamú, dallamos zenéje kivételes lehetőséget nyújt a darab szereplőinek az éneklésre, valamint Szakály György Kossuth-díjas balett művésznek a koreográfiák elkészítésére.