Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza

Közérdekű adatok

Kereső
Keresés

Ádámok és Évák ünnepe

Közönség Hang

Hírlevél

Díjak

Ezüstzsöllye-tulajdonosok

2017. március 21.
Gyermek-, és Ifjúsági Színházi Világnap
A lentiekben a március 20-án ünnepelt világnap üzenetét olvashatják.

Ivette Hardie üzenete

Március 20. a Gyermek-, és Ifjúsági Színházi Világnap. Az öt földrész színházaiban ezen a napon az előadások előtt fölolvasott szöveg minket is a felnőttek felelősségére figyelmeztet: „Vigyük a gyerekeket színházba!”. A fiatalok színházlátogatásáról, a színházjegyek megvételéről a felnőttek döntenek. Jó, ha tudják, hogy a gyerekek egész emberré fejlődését szolgálja az élő színházzal való találkozás. A vitamindús étrenddel a gyerekek fizikai állapotát, a rendszeres színházlátogatással a fiatalok lelki egészséget szolgálja a gondos szülő és hivatására büszke nevelő.

Minden előadás egyszeri és megismételhetetlen élmény. Láthatatlanul összekapcsolja a nézőtéren ülőket és a művészeket, felszabadítja a lelket, oldja a szorongásokat, az ismeretlentől való félelmeket. A jó előadás felébreszti a beleélés, a mások iránti megértés, a kíváncsiság, a megismerés vágyának képességét, közösséget épít, egyéni képességeket fejleszt.

A színházi élmény aktív részvételt igényel, figyelmet, elkötelezettséget, nyitottságot és kritikus gondolkodást vár nézőitől. A passzív befogadással szemben aktivitást, a teljes bevonódást szolgálja a többféle művészeti ág együttműködése. Az irodalom, a mese, a zene, a testbeszéd, a képzőművészet és a táncok egyszerre több érzékszervünkre hatnak, egymás hatását erősítik.

Az olvasás, a versek, a mese, a regények hasznosságát széles körben ismerik és elfogadják a felnőttek. Ez még azokra is igaz, akik maguk kevesebbet olvasnak.

Ők is tudják, hogy az olvasásnak gyakorlati értéke van, segítségével útlevelet nyerünk izgalmas, idegen világokba, kulcsot kapunk ahhoz a szellemi kincshez, amit az előttünk élt emberiség összegyűjtött, új irányt kaphat életünk. A szülők és nevelők megértik, hogy az olvasást nem szabad feladni, még akkor sem, ha az első lépések sokszor megerőltetőek, sikertelennek tűnnek. A felnőttek szívesen keresik meg azt a könyvet, amely megragadja a gyerek fantáziáját, hogy túljutva az első akadályokon, élvezni kezdje az olvasást.

Miért nem vált általánossá ez a felismerés a színházzal kapcsolatban is?

A színházról sem szabad lemondani egy rossz tapasztalat után. Lehet, hogy elsőre kemény és nehéz munkának tűnik az, amire később örömmel, egész további életünkre kiható élményként emlékezünk. A színházi történések „olvasójának’, a nézőnek ugyanúgy idő kell, hogy megértse, befogadja a látott sokféle jelet, érzést, jelentést, mint a regények olvasójának. A színház megértése lehetővé teszi, hogy a közönség valóban lássa, mi miért történik a színpadon, friss szemmel nézzen a tárgyakra, emberekre, nyitottan fogadja a viharos érzéseket, mágikus jelképeket, felfedezze és megfejtse jelentésüket. Ez a képesség az, ami saját gondjaink, érzéseink megértéséhez is hozzásegíthet minket.

Az élő színházzal való gyakori találkozások segítik a színpadi nyelv megértését,  ez az előfeltétele annak, hogy akadálytalanul beleélhessük magunkat a játékba, örömöt találjunk az előadásokban.                        

A színházi műveltség ablak a világ megértéséhez, és különösen fontos ez egy olyan világban, amely láthatóan egyre ellenségesebb, és ahol annyi szerencsétlen sorsú gyerek él szegénységben, elhagyatottságban a háborúk miatt. Ezeknek a gyerekeknek a sorsáért mindannyian felelősek vagyunk.

A gyerekek felnőttek segítsége nélkül nem juthatnak el nekik való, a korosztályi sajátságokra figyelemmel készült színházi előadásokra.

A színészek, alkotók, és művészetszervezők közös feladata, hogy megértessék a  a „Vigyük a gyereket színházba!” – fontosságát. A felnőtteket kell meggyőzni arról hogy a gyerekek színházi műveltsége legalább olyan fontos, mint az egészséges étkezés, az írás, olvasás, matematika tudományának elsajátítása, mert az önismeretet, az egész emberré fejlődés erősíti, örömöt ad, ablakot nyit a világra a jó színházi előadás.

                                                                                 

Francisco Hinojosa (Mexikó) üzenete

Nem lévén korábbi tapasztalatom, mivel gyerekként szüleim csak ritkán vittek színházba, tizenhét évesen magam rendeztem egy darabot a barátaim és az osztálytársaim közreműködésével. A nem hivatalos bemutatót a gimnáziumban tartottuk, csak később játszottuk el nagyobb közönség előtt, nyilvános helyen a darabot, melynek a címe Ruhapróba volt. Az előadásban szó volt a drogozásról, de még inkább, mint a címe is sugallta, magáról a színházról szólt a játék. Az előadás szövegét édesapám írta, aki a veleszületett színészi képességeit fiatalon jótékonysági előadások szereplőjeként bizonyította, de sem ő, sem én nem váltunk hivatásos színésszé, felnőttként nem folytattuk a színházi pályát.

Én felnőttként lelkes olvasóvá és kitartó színházlátogató lettem. Érdekes módon íróként úgy találkoztam a drámával, hogy az elmúlt húsz évben néhány gyerekeknek írt történetemet sokfelé színpadra állították. Kezdetben kérésemre a társulatok elküldték a színpadi adaptációt, hogy hozzájáruljak a bemutatáshoz. Ahogy telt az idő, már több szabadságot adtam, bizalmat szavaztam azoknak, akik a szövegemet színdarabbá formálták. Néha megnéztem az előadásokat, máskor a sajtóban vagy a neten megjelent vélemények alapján tájékozódtam. Néha tiszteletben tartották az eredeti irodalmi alapanyagot, máskor csak inspirációt jelentett az alkotó munkához, valami újhoz, az általam írt szöveg. Legtöbb alkalommal „A legrosszabb nő a világon” (The Worst Lady in the World) című munkámat játszották, készült belőle monológ, bábelőadás, drámai felolvasás, iskolai és professzionális színházi előadás.

A egyik színház igazgatója mesélte, hogy egyszer az előadás után meg kellett menteniük a közönség haragjától a színésznőt, mert a fiatal nézők összekeverték a mesét a valósággal, igazán gonosznak hitték a főszereplőt. Az is előfordult már, hogy egyes nézők, akik olvasták a könyvet, melyből a színpadi mű készült, nem tudták elfogadni az előadás érdekében történt változtatásokat. A színészeket hibáztatták, ha egyben s másban eltért a színpadi cselekmény a regény szövegétől. 

Egy jól elmesélt, hatásosan megjelenített történet megragadja és átformálja közönségét. Egy felkavaró előadás után, mikor a gyerekek kilépnek a színházból, másképp látják a világot. Olyan dolgokat is észrevesznek, amit korábban nem, képessé válnak arra, hogy észrevegyék, mit takar a felszín, érteni kezdik az események mélyebb értelmét. A katarzis, a lelki megtisztulás segíti őket abban, hogy magukra ismerjenek, hogy a szereplők sorsából és a színpadi helyzetekből erőt merítsenek.

Az olvasás magányos tevékenység, a színházi előadást közösségben, másokkal együtt éljük át. Többé már nem magányos megfigyelők vagyunk, együtt sírunk, együtt nevetünk a nézőtéren ülőkkel, erőt merítünk, felszabadít minket a másokkal közösségben megélt élmény.

Amikor egy történet színpadra kerül a mese életre kel, úgy érezhetjük, hogy egy kicsit mi is a történet hősei vagyunk. A szereplőkben ráismerhetünk saját érzéseinkre, félelmeinkre, vágyainkra, és örömeinkre. A színpadi történésekben, a játékban összeolvad a mese, a tánc, a zene, a költészet és a valóság. A varázslatos hatást szolgálják az olyan színházra jellemző eszközök, mint a fények, a hangosítás, a színpadtechnika, a díszletek, kellékek, a parókák és a smink. A színházi előadás gazdagítja szókincsünket, elmélyíti emberismeretünk, a művek megszerettetése segít bennünket a múltbeli és kortárs irodalmi értékek felismerésében, élettel telíti kulturális örökségünket. Hozzásegíti a fiatalokat, hogy kibontakoztassák rejtett képességeiket, fejlesszék érzelmi intelligenciájukat, elmélyítsék a mások iránti megértés, a beleérzés képességét, gazdagodjon fantáziájuk. Mindez elősegítheti, hogy boldogabb emberré váljanak, értelmet nyerjen életük.

 

Műsornaptár
2017. júliuselőző hónapkövetkező hónap
HKSzCsPSzV
26.12
27.3456789
28.10111213141516
29.17181920212223
30.24252627282930
31.31
Corner Hotel és Kávéház
Valahol Európában SAJTKIRÁLY ÁJLÁVJU, de jó vagy, légy más Kuplékirály Rák Jóska, dán királyfi Kármen A kaméliás hölgy Igazságtalanság Enyém, tied Litera-túra
x

PETŐFI MŰVÉSZETI LIGET 2017