Zenés színmű

• BARTÓK BÉRLET: 2012. január 15. (vasárnap)
  
• KODÁLY BÉRLET: 2012. január 16. (hétfő)
  

Szereplők:
Bicska Maxi - Hirtling István  Jászai- díjas
Polly Peacock - Trokán Anna
Peacock - Nyirkó István
Peacockné - Papadimitriu Athina
Trigris Brown - Eperjes Károly Jászai- és Kossuth díjas
Kocsma Jenny - Csarnóy Zsuzsanna  Jászai- díjas
Lucy - Szűcs Krisztina
Leprás Mátyás - Horváth Zoltán
Horgasujjú Jakab - Gere Dénes Ákos
Fűrész Róbert - Máté P. Gábor
Szomorúfűz Walter - Baranyi Péter
Ede - Szűcs László
Nagytiszteletű Kimbal -  Vajda Károly
Smith - Benczédi Sándor
Rendőr - Háromszéki Péter
Filch -  Tóth Loon
Konferanszié - Módri Györgyi
Tánckar, kórus - Csekő Brigitta, Dobos Orsolya,  Fister Andrea, Gergely Hajnalka

Rendező: Szinetár Miklós, Kossuth- és Jászai díjas, Kiváló és Érdemes művész, Balázs Béla-díjas rendező

A londoni Soho legmélyén Bicska Maxi, a sármos rablógyilkos titokban feleségül veszi Peacock, a koldushálózatot működtető üzletember egyetlen leányát, Pollyt. A koldusok királya azonban bosszút áll a bandavezéren lánya elcsábításáért. A rablóromantikát sem nélkülöző történet mögött feltárul a viktoriánus Anglia alvilága, ahol minden eladó és mindennek pénzben meghatározható ára van. Ahol nincs becsület, mert „előbb a has jön, aztán a morál”, ahol pár pennyért mindenki elárul mindenkit, ahol a barátság hamis, a szerelem múlandó. A darab témáját Brecht előtt többen is feldolgozták. Az első egységes zenés játékot John Gay és John Cristopher Pepusch írta. Londonban akkoriban beszédtéma volt a betörő Jack Shepard története, aki megszökött a börtönből, s akit az ugyancsak betörő Jonathan Wild árult el a rendőrségnek, és akit fel is akasztottak. Bár a mű a 20. századi avantgárd színház része volt, mára már klasszikus rangra emelkedett, hiszen olyan, „slágerek” hangoznak el benne, mint a Cápa-dal, az Ágyú-dal vagy a Salamon-dal.

a veszprémi Petőfi Színház előadása