Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza

Közérdekű adatok

Kereső
Keresés
Műsoron

Ádámok és Évák ünnepe

Közönség Hang

Hírlevél

Díjak

Ezüstzsöllye-tulajdonosok

Repertoár

2016-17 Bartók Kamaraszínház saját bemutatók

 

BIZALOM ÉVADA

 

Paul Maar

Enyém, tied

  Rendező: Sipos Vera

zenés mesejáték


A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza 2016/17-es évad nyitó előadása Paul Maar Enyém, Tied c. zenés mesejátéka, Sipos Vera rendezésében.

Mesejáték a barátságról, egymásra utaltságról. Borsó és Bertalan ládaszomszédok, mindketten egy-egy ládában élnek. Ládájuk a kincsük, a legféltettebb titkuk, az életük. Abban élnek, alszanak, öltözködnek. Civakodnak és ugratják egymást, de összetartozásuk nem vonható kétségbe addig a napig, amíg be nem toppan hozzájuk egy idegen, aki lenyűgöző tulajdonságokkal rendelkezik. Zenél, táncol, és még sok mindent tud, ami megmozgatja a fantáziát. Igazi barát lehet, de vajon az az igazi barát, aki annak mondja magát? Lehet-e a barátom, aki megpróbál becsapni? Hogyan kell bocsánatot kérni, ha megbántottam, aki fontos nekem? Mi az enyém, mi a tied? Van-e közös dolgunk?

Játékunk a gyerekeknek lebilincselő élmény, de a felnőtteknek is elgondolkodtató perceket szerez.

 

 Galambos Attila

IGAZSÁGTALANSÁG

Történelmi dráma a Mansfeld-per és a Tóth Ilona-per dokumentumaira támaszkodva

Rendező: Csadi Zoltán

 történelmi dráma


A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza Csadi Zoltán rendezésében bemutatja Galambos Attila Igazságtalanság c. előadását.

Mansfeld Pétert 1959. március 21-én végezték ki, 18 éves volt. Tóth Ilonát 1957. június 28-án, 25 éves volt. Soha nem találkoztak. Rövid életük szinte semmit nem tett lehetővé, amit mi természetesnek veszünk. A forradalom hősökké, az azt követő megtorlás mártírokká tette őket, ugyanakkor elvett tőlük mindent, amire az élet kapujában bármelyikünk vágyhat, szerelmet, családot, tartalmas életet, békés öregkort.

Két fiatal áll előttünk. Az egyik szinte gyerek. Az ítéletet kíméletlenül végrehajtották rajtuk.

Mit mondanak, amikor kilépve térből és időből visszanéznek a viharos napokra és belegondolnak a meg sosem élt jövőjükbe. Átgondolják-e mit nyertek, mit vesztettek? Megérte? Erre sosem fogunk hiteles választ kapni.

A Bartók Kamaraszínház az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére mutatja be Galambos Attila történelmi drámáját.

 

 Kiss Csaba

A KAMÉLIÁS HÖLGY

- ifj. Alexandre Dumas regénye alapján -

Rendező: Király Attila

 romantikus játék


Van-e olyan ember, aki nem akar szerelmes lenni? Aki most nem akar. Aki már nem akar. Aki így nem akar. Aki nem mer akarni. És mi történik, ha mégis? Nem lenne jó megérteni, hogy mitől volt olyan különleges az igazi Kaméliás hölgy, aki az 1840-es évek Párizsában élt, és akinek több mint 150 éve nem tudjuk kivonni magunkat a hatása alól?

Dumas könyvet írt róla, Verdi operát, filmek sora próbálja megfejteni lényét. Ezt a klasszikus történetet mutatja be a Bartók Kamaraszínház társulata, vendégművészekkel kiegészülve.

 

 

  KÁRMEN

táncfantázia

Georges Bizet halhatatlan operája ihlette a Bartók Táncszínház bemutatóját. A mi előadásunk azonban nem Sevillában játszódik a történelmi múltban, hanem Magyarországon a jelenben. Mondjuk egy vidéki kisközségben. Itt egy igazán zárt közösség szereplői népesítik be ezt a szenvedélyes, magával ragadó históriát, élükön Kármennel, a szemrevaló cigánylánnyal.  

 

Régen madár voltunk mink is,

Mint a többi szép madár.

Nem volt házunk, se hazánk,

De mienk volt a hetedhét határ.

 

Bármi sivár élet ez itt,

Most is madár vagyunk még.

Lehet, karokká fásultak szárnyaink,

Mégis visszavár az ég.

 

Rendező – Koreográfus: Vári Bertalan (Harangozó Gyula Díjas)

 

 

 

 Háy János

RÁK JÓSKA, dán királyfi

  Rendező: Sipos Imre

tragikomédia


A rendszerváltás nehezen átlátható éveiben járunk. Egy távoli magyar faluban színdarabot próbálnak a lakók a falunapra. A Hamlet hozzájuk igazított, lebutított változatát, azonban hamarosan azt vesszük észre, hogy a szerepek életre kelnek, és amíg a próba zajlik, a valóság is kirajzol egy Hamlet-történetet. A két szín a végén összecsúszik, s a Hamlet szerepét játszó Rák Jóska itt is, ott is küzd, hogy igazságot szolgáltasson apjának. Csalások, árulások, jellemtelenségek, pálfordulatok tanúi vagyunk.

A történet épp úgy szól a máról, mint a múltról, a hatalom mindenkori gátlástalanságáról, a nép mindenkori sodródásáról, és arról, mennyire nehéz helyzetben van az igazság, ha az épp sérti az aktuális hatalom érdekeit. A Rák Jóska, dán királyfi - bár sokszor a legfájóbb emlékeket karcolja fel -, tele van vérbő humorral, játékossággal, egyszerre hív önfeledt nevetésre és közös gondolkodásra múltról, jelenről és önmagunkról.

 

 

Győrei Zsolt - Schlachtovszky Csaba

 

Kuplékirály

Rendező: Őze Áron

 zenés játék


Mélyen tisztelt és nagyérdemű, házas és házatlan, ifjú és örökifjú közönségünk! Összetrom-trom-trom-trom-trombitálunk boldog-boldogtalant erre a békebeli kabaréra, ahol Weiner István örökbecsű kupléiból mindenki megtalálja majd a kedvencét! A Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba kettős – csirizelte Kuplékirály gyógyír szerelmi bánatra gyufaivás helyett, elkalauzol nászéjszakánkon és a frontvonalon egyaránt. Zongoraszó mellett kísérjék figyelemmel az epekedő Vencel és az utána epekedők sorsát, és meglátják, hogy az előadás után ott ragadnak a fejükben a dalok, és rendületlenül szólnak otthonaikban, a folyosón, az utcán, mint a gramo-gramo-gramofon! 

 

Dóka Péter

Sajtkirály

Rendező: Balatoni Monika

Mesejáték két részben

A Sajtkirály című mesejáték főszereplője Bandúr pótkirály, aki egy cselvetéssel megszerzi a trónt Karcsi királytól, Sajtország legjobb sajtkészítőjétől. Bandúr először a bajuszt tiltatja be, mert ez is Karcsi királyra emlékezteti, később a sajtot, amelyet roppant mód utál, végül még az ország nevét is átkereszteli. Mégsem boldog, mert legnagyobb vágya nem teljesül: nem tudja kibányászni a fényt a hegyekből. A darab a diktatúrák szórakoztató és szomorú paródiája, ugyanakkor egy sajátos művészportré is, amely Karcsi királyról, a sajtkészítés művészéről szól. Nem hiányzik a mesejátékból a szerelem sem, amely a király és egy testvérét megmenteni igyekvő tündér között szövődik. S végül arra is fény derül, hogy miért is olyan gonosz Bandúr. De a mese végére egy váratlan fordulat segítségével mégis Karcsi király lesz Sajtország uralkodója.


 

Dés László - Nemes István

Valahol Európában

Rendező: Őze Áron
Játékmester: Csadi Zoltán 

musical

Zeneszerző: Dés László

Dalszöveg: Nemes István

Szövegkönyv: Böhm György - Korcsmáros György - Horváth Péter

Radványi Géza és Balázs Béla azonos című filmje alapján


A II. világháború idején járunk. Egy fiatal kisfiú, Kuksi édesapja utolsó mondatát mondja: „Nem szabad félni!”. A Javítóintézetet szétbombázták. A találatot túlélt fiatal fiúk  próbálják túlélni a háború viszontagságait. A fiúk csapatukba veszik Kuksit. Időközben találkoznak egy másik gyereksereggel.

Az eleinte nehézkes elfogadást követően rájönnek, hogy csak együtt vészelhetik át ezt az időszakot. Közben a hadsereg és a bíróság hajszolni kezdi az árvává vált gyerekeket. A két csapat vezetője között meglepő kapcsolat alakul ki. Találnak egy elhagyatottnak tűnő birtokot, ahol Simon Péter, egykori karmester és zeneszerző lakik. Bizalmatlanságból végül bizalom lesz a gyerekek és a ház ura között. Megtanítja őket a zene fontosságára és szeretetére. A hadsereg és a statárium megtalálja őket, de a gyerekek felveszik a kesztyűt.

Sikeres, de mégis tragikus véget ér a harc. Simon Péter egy utolsó ajándékot ad a gyerekeknek, amivel egyben életüket is megmenti.

Becslések szerint 1945-ben mintegy 200 000 háborús árva és 1 millió otthontalan gyermek élt Magyarországon.

A háborúban megszaggatott Európában 13 millió magára maradt gyerek kereste családját.

 

 


ÁJLÁVJU, DE JÓ VAGY, LÉGY MÁS

Szövegkönyv és dalszövegek:                                    Zene:

Joe DiPietro                                                           Jimmy Roberts

Az eredeti New York-i produkció létrehozói:

James Hammrstein, Bernie Kukoff és Jonathan Pollard

Eredeti rendezés: Joel Bishoff

Az első produkciót az American Stage Company hozta létre

Executive Producer: James N. Vagias

 

 

jókedvű musical revü

Fordította: Fábri Péter

 

„És szólt az Úr: legyen férfi és nő. És lett férfi és nő… hogy aztán ezer és ezer éve kergessék egymást folyton összeütközvén, mint két dühöngő dodzsem”.

A Bartók Kamaraszínház  tavaszi bemutatója az I love You…de jó vagy, légy más! című musical-revü igazi zenés csemege. Több mint tíz éve játsszák nagy sikerrel az Off-Broadway-n és a világ más zenés színpadain. A mű hazai ősbemutatóját Ács János rendezte 2004-ben a Madách Színházban. Igazi bravúrdarab, amelyben négy fiatal színész ötvennégy szerepben csillogtathatja meg tehetségét.

A jókedvű musical valójában sziporkázó revü: az egymást váltó jelenetek variációk a párkapcsolati témára – kezdve az első randevútól, a bukdácsoló keresgélésen át, a mézesheteken kicsit megpihenve, tovább a házasélet és a gyereknevelés útvesztőjébe, egész a temetőig… De talán még ott, az őszi napsütésben bandukolva is mellénk szegődhet a szerelem!

A mulatságos jeleneteket néha lírai dalok, néha már-már parodisztikus zenei betétek színezik.

 

Rendező: Szente Vajk  


Az előadás az RCH Theatricals Europe www.rnh.com és a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közötti megállapodás alapján jött létre.
 



 

LITERA-TÚRA
avagy
a Költők meg a Kötelezők

 Rendező: Kolozsi Angéla


A Bartók Kamaraszínház és az ESZME közös előadása.


Az előadás kötelezően ajánlott írói és költői:

Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Havasi Attila, Janikovszky Éva, Kiss Ottó, Kosztolányi Dezső, Lázár Ervin, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Takács Zsuzsa, Varró Dániel.

Tervező: Sipos Katalin

Zene: Laun László

 

Játsszák: Csadi Zoltán, Kovács Domokos, Pájer Alma

 

 Ritkán szeretjük azt, ami kötelező. Ezért aztán fel sem merül bennünk, hogy egy-egy iskolai olvasmányunk megírása is kínkeserves kötelességet jelenthetett valakinek, annak idején. Eszünkbe se jut, hogy a költő élete sem feltétlenül könnyebb, mint a miénk. Pedig sokszor pont annyi kedve van verset írni, mint egy tanulónak iskolai fogalmazást. Őt is húzza az ág, piszkálják a barátai, kerüli a múzsa, gyötri a nátha – nem is sejtjük, mi mindenen kell keresztülmennie, mire verséből kötelező olvasmány lesz. Amit ritkán szeretünk…

Bemutató: 2016. április 29. (Stúdióterem)

 





















































































































































































































































































































































Műsornaptár
2017. júniuselőző hónapkövetkező hónap
HKSzCsPSzV
22.1234
23.567891011
24.12131415161718
25.19202122232425
26.2627282930
Corner Hotel és Kávéház
Valahol Európában SAJTKIRÁLY ÁJLÁVJU, de jó vagy, légy más Kuplékirály Rák Jóska, dán királyfi Kármen A kaméliás hölgy Igazságtalanság Enyém, tied Litera-túra
x

PETŐFI MŰVÉSZETI LIGET 2017